Historia
Domus
A pilisvörösvári Római Katolikus Plébánián vezetett "Historia Domus" 1929 óta rögzíti az egyházközség életének legfontosabb eseményeit. A kezdetben latin nyelven, később magyarul írt naplóbejegyzések időről-időre a település és az ország életében bekövetkezett változásokról, történelmi eseményekről is tudósítanak, így ez a kétkötetes dokumentum fontos forrásul szolgál a helytörténeti kutatók számára is. Ez alkalommal főleg a helytörténeti jellegű bejegyzések között tallózunk.
1934.
Jan. 12. Dr. Szentiváni Róbert adm. Szegedre ment teológiai tanárnak, s helyébe
Ohmüllner Mártont, v. vértesacsai plébánost nevezte ki a püspök plébánosnak.
A távozó plébános nagy érdeme a plébániaépület és a templom stílusos restaurálása.
Máj. 6. Serédi hercegprímás megáldja az Oltáregylet és a polgári iskola zászlaját.
Az ünnepségen Hóman Bálint vall. és közokt. miniszter is megjelent.
1935.
Márc. 31. Országgyűlési választás. A pilisvörösvári kerületben a Nemzeti Egység
Párt hivatalos jelöltje: Dr. Baross Endre lett megválasztva. Baross Endre
dr. kapott Pilisvörösvárott 1793, Abt Albin legitimista 619 s Decker 9 szavazatot.
Június 10-én Budafokon a IV. egyházmegyei éneknap volt. A pilisvörösvári vegyes
kar (egyházi) is szerepelt Vas Márton kántor vezetésével, nagyon nagy sikerrel.
A budafoki vegyes karral együtt első helyen végeztek. Szép ezüstserleget hoztak.
1936.
Egyházmegyei Éneknapon Vas Márton kántor urunk vezetésével résztvevő vegyes
kar elhozta a legértékesebb és első díjat, Püspök Atyánk gyönyörű ezüst serlegét.
1938.
Máj. 31. Az aranyvonat átvonult községünkön. A Szent Jobb 3-4 percet itt időzött
az állomáson. A hívek processzióval vonultak ki az állomásra.
Szept. 25. Hazafias ünnepség a Templom téren a Felvidék visszacsatolásáért.
Az ünnepi szónoklatot a plébános tartotta.
Szept. 25. A Kath. Polg. Körben légvédelmi előadást tartott Kovács László
gyógyszerész.
Nov. 13. Hazafias ünnepély a Templom téren, melyet hálaadás előzött meg a
plébániatemplomban, ünnepi nagymise keretében a Felvidék visszacsatolása miatt.
Ünnepi szónok a plébános volt.
Dec. 5. Az új polgári iskola épületének megáldása nagy ünnepség keretében
zajlott le. Az új épületet Püspök Atya (Shvoy) áldotta meg. Ugyanezen a napon
adták át díszközgyűlés keretében Dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi
miniszternek a község díszpolgári oklevelét.
1941.
Nov. 16-án Shvoy Lajos megyéspüspök felszentelte az új orgonát.
1944.
Június 15-én leszerelték és háborús célra elvitték a legnagyobb 5 és 1 q-ás
harangunkat.
Márc. 19. Az egész ország, így Pilisvörösvár is német megszállás alá került.
Márc. 31. Véget ért a tanév. Az elemi iskolákat és a polgári iskola épületét
katonai célra igénybe vették.
Ápr. 3-án bombázták először Budapestet. Ettől kezdve vasárnaponként a légiriadók
miatt többször de. elmaradt a 3/4 10 órai vagy a 1/2 12 órai szentmise. Helyette
du. tartottunk csendes szentmisét.
A búcsúnapi nagymisét és körmenetet a 10 óra tájban általában várható légiveszély
miatt 8 órakor tartottuk.
Szept. hóban két heti tanítás után a iskolaépületeket SS-újoncok (legtöbbje
környékbeli kényszerített) kiképzésére igénybe vették.
Okt. 14. P. Nagy Töhötöm S. J. az egyházközségi otthonban a környék papjai
és világi apostolai részére előadást tartott: "Ne meneküljünk nyugatra;
maradjunk helyben!"
Dec. Az iskolák kórházjelleget öltöttek, egyre több budapesti harcokban sebesült
német katonát hoztak. A halottakat egymás melletti sorokban, külön-külön sírba
temették.
Dec. 24. De. 10h-i szentmisére gyülekeztek a hívek. 10 óra előtt néhány perccel
repülőgépek mélytámadással gépfegyvereztek és bombázták a falut. Egy lövedék
a templom mennyezetén áthatolt, de emberbe nem talált. A Fő utcán azonban
több halott és súlyos sebesült áldozat [feküdt]. Voltak köztük néhányan, akik
néhány perccel előbb, a 9 órai szentmisén vették utoljára magukhoz az Úr Jézust.
A sebesülteket nagyrészt a Vásár téri Polg. Isk. épületébe vitték, néhányat
a Fő u. 96. sz. ház pincéjébe.
Éjjel újabb bombázás. 11 órakor repülőgépről levetett légiakna a templom főbejárata
előtt egy méterre becsapódott. Az ajtók apró darabokra zúzódtak, a bejárati
mennyezet lezuhant, a templom fala megrepedezett, a színes ablakok összetörtek,
a templom belső rész vakolata nagyrészt lehullott, orgona s padok súlyosan
megrongálódtak. A templom ruháit s értékeit Gáger József adminisztrátor megmentette.
Dec. 25. A késő délutáni órákban az orosz hadsereg előőrsei elérték a falut,
néhány próbabetörés után harc nélkül elfoglalták.
1945
A megszálló orosz katonaság helyi parancsnoka szorgalmazza a templom helyrehozását.
Cement- és üveganyagot bocsájt rendelkezésre. A templom használhatatlan, a
szentmiséket a Szent Flórián kápolnában tartottuk. Az iskolai oktatás a Szt.
István utcai óvoda épületében folyt. Kevés létszámú tanulóval.
Febr. 14. Német repülőgépek bombázták a községet, főleg a Horthy Miklós utat
(ma: Dózsa György utca – a szerk. ).
Ápr. 17. d. e. 7h-kor szívroham következtében váratlanul meghalt Gáger József
pilisvörösvári plébános. Temetése ápr. 20-án volt, végezte Hufnagel Ferenc
ker. esp. solymári plébános. (…) A temetésen részt vett a nagyszámú hívőkön
kívül a környék papsága. (…) Ker. esp., majd az E. H. a plébánia adminisztrálásával
megbízza Marlok István hitoktatót.
Máj. 31. Úrnap. A körmenet útiránya az eddigi szokástól eltérő volt a Fő utcai
nagy orosz forgalom miatt. Útirány: Templom tér–Iskola köz–Horthy M. utca–Hősök
tere–Hóman utca –Templom köz–templom.
Nov. 4. Országos képviselőválasztás pilisvörösvári helyi eredménye.
Független Kisgazda – Község: 767,
Bányatelep: 59
826
Szoc. Dem. – Község: 492
Bányatelep: 119
611
M. K. P. – Község: 304
Bányatelep: 256
560
Az év végén
jelent meg a 12.330/1945 M. E. rendelet, amely hivatkozva a potsdami értekezlet
határozatára elrendeli a magyarországi német anyanyelvű lakosság Németországba
(Bajorországba) való "hazatelepítését".
1946.
Február. Megindult
a környéken a magyarországi németek "hazatelepítése". A II. sz.
"Kitelepítési Bizottság" működése folytán sorra haladtak át Pilisvörösváron
a kitelepítő vonatok. A kitelepített községek sorrendje: Békásmegyer, Budakalász,
Csillaghegy, Pomáz, Csobánka, Üröm, Pilisborosjenő, Solymár, Pesthidegkút,
Nagykovácsi…
Március közepén érkezett Pilisvörösvárra az ún. "II. sz. Kiíró Bizottság".
4900 kitelepítendő személyt írt össze (melyből legfeljebb 10% lett volna mentesíthető).
A lista kifüggesztésére nem került sor. Pilisvörösvár és Pilisszentiván lakosainak
kitelepítését elhalasztották bizonytalan időre.
Ápr. 16. Schön Mátyás kőművesmester, építési vállalkozó és Wohl Péter ácsmester
ingyen helyrehozta a Kálvária kápolnáját, melynek tetőszerkezetét az orosz
megszálló hadsereg az ostrom folyamán elvitte.
Május 5. Processióval mentünk Mária-remetére, több mint 1000 résztvevővel.
Mária-remetén a szentmisét mondotta és a szentbeszédet tartotta Mindszenthy
József bíboros hercegprímás. Mikor a körmenet résztvevői visszafelé jövet
a Bányatelepen levő "Munkás Otthon" elé értek, a "Munkás Otthon"-ban
felállított megafonon keresztül Feldmann Lajos M. K. P. ker. titkár a processió
feletti nemtetszését nyilvánítva, a körmenetet fenyegetésekkel és politikai
jelszavakkal megzavarta.
Május 6. A délutáni órákban ismeretlen tettes a sekrestyébe hatolt, ott nyilvánvalóan
bosszúálló szándékkal összeszabdalt egyházi ruhákat. (…) A sekrestyéből a
templomba hatolt, magához vett 6 db miseámpolnát, a tabernákulumot kulccsal
felnyitva elvitt egy db cibóriumot, melynek fedőjét a tabernákulumban hagyta.
A lesújtó eset a még közömbösöket felrázta. Egész éjszakán át telt templom
tartott könynyezve, imádkozva és énekelve engesztelő szentségimádást.
A rendőrség a nyomozással komolyan bár foglalkozott, de eredmény nélkül. A
hívek áldozatkészségéből, önkéntes adományokból 90 milliárd (vélhetően adópengő
- a szerk.) értékű (20 gr. arany) új cibóriumot vettünk. Közben a ministráns
fiúk máj. 17-én a templom mögött alig elásott bádogdobozt találtak, benne
az elrabolt áldoztató kelyhünkkel.
1947.
Nov. 1. A megyésfőpásztor Marlok István eddigi adminisztrátort nevezte ki
pilis-vörösvári plébánossá.
1948.
Dec. A községben németajkú családokat telepítenek össze.
1949.
Febr. Újabb, de kisebb mértékű összetelepítések.
Szept. A fakultatív hitoktatás bevezetésekor a pilisvörösvári szülők állásfoglalása:
hitoktatást kér: 99,5%. Nem kívánt: 0,5%. (1 leány és 5 fiú szülője).
Nov. A helybeli iskolában a feszületek lekerültek az osztályok faláról.
1957.
Marlok István plébános bejegyzése a Római Katolikus Plébánián vezetett Historia Domusban a plébániatemplom oltárának hiteles történetéről:
Nov.
24. Főoltárszentelés
A Budai Királyi Palota templomát, a várkápolnát, népiesen „Zsigmond-kápolnát” vagy „Szent Jobb kápolnát” 1769-ben szentelték. A Mária Terézia építtette templomot későbbi átalakítások kiforgatták eredeti állapotából. Az 1899-1900. évi renoválás alkalmával a főoltárt előrehozták a falból, hogy helyet adjanak a mögötte megépített új Szent Jobb kápolnának. Az uralkodó Ferenc József határozott kikötésére csakis a magyar művészet és hazai ipar termékeit igénybe véve, új főoltárt építettek siklósi sárga, ruskicai fehér és süttői vörös márványból klasszicizáló stílben, barokk, vasból készült s megaranyozott záróbaldachinnal és neobarokk bronz gyertyatartókkal. Az oltár süttői márványból készült kettős lépcsőt kapott. A padolatot mettlachi lemezekkel burkoltatták. …
A főoltárt Boltizár József vic. gen. szentelte fel. … 1900 óta a főoltár mögötti kápolnában őrizték Szent István apostoli király épségben maradt Szt. Jobbját.
Az ostrom idején elpusztult várkápolna
A
második világháború pusztításai a budai királyi várat és várkápolnát rommá
tették. A főoltár is háborús sérüléseket szenvedett. A márványkövek, melyek
művészkezek Isten dicsőségére faragtak, a fegyverek elcsendesedése után még
további pusztulás martalékává lettek. A bronzból készült tabernaculumajtó
– az ostrom után készült fénykép szerint – sérülés nélkül vészelte át a szörnyű
harcokat, de a fémgyűjtők rohamának már nem tudott ellenállni. A bronz keresett
cikk lett s egyesek fémgyűjtési túlbuzgóságból elvitték. Hasonló sorsra jutott
a főoltár feletti, lecsavarható, vasból készült és megaranyozott szentségi
trónus is. …
Marlok
István plébános a háborús pusztítást szemléli
A Várkápolnában a részben beszakadt boltozat további rombolással fenyegette a főoltárt. Kollár, a Várgondnokság főmérnöke még 1952-ben egy fa védőbaldachint húzatott az oltár fölé, hogy a lehulló tégladarabok ellen védje. A baldachintartó gerendán a következő tiszteletre méltó szöveg volt olvasható: „Itt őrizte a Nemzet a Szt. Jobbot. Kellő tisztelettel járjunk e helyen! Kíméljük a további rongálástól!”
1954-ben
felvetődött a főoltár átmentésének gondolata. Az első elgondolás az volt,
hogy Székesfehérvárra kerüljön, Szt. István városába, a Prohászka templomba.
A tervtől a sok anyagi kiadás miatt elálltak. Közben a Kiscelli Múzeum is
szemet vetett rá. 1955-ben Halász Endre péceli plébános a Várgondnokságtól
megvásárolta 4000 forintért, majd Bicskei Karle István szobrászművész vezetésével
lebontatta és a romos József főhercegi palotába, Bicskei Karle István ott
lévő műhelyébe szállíttatta. Ezután egyházi hozzájárulást kért Szabó Imre
püspök úrtól. Ekkor derült ki, hogy a Várgondnokság jogtalanul vett fel vételárat,
mert a megegyezés szerint az egyházi tárgyakat az állam ingyen köteles kiadni.
Az Érseki Hatóság közbenjárásával a vételár visszatérült. Az oltár mégsem
került Pécelre, mert csak azzal a feltétellel adták ki, hogy a tulajdonjog
a Várkápolnáé, illetőleg az esztergomi egyházmegyéé marad, és idővel, ha kérik,
vissza kell adni. Így természetesen sem neki, sem másnak nem kellett, s ott
hevertek darabjai szétszórva s állandó veszélynek és pusztulásnak kitéve.
Az 1956. októberi és novemberi események után már arról volt szó, hogy oltár
lesz-e egyáltalában még belőle, megmentik-e az utókornak e nemzeti műkincset?
A tárolás helyét ruharaktár céljára adták ki. Az elfekvő daraboknak új helyet
kellett volna keresni.
A Szent
Jobb kápolna üresen, előtte állt a főoltár
1957.
febr. 20-án az esztergomi Egyházmegyei Főhatósághoz a pilisvörösvári r. k.
egyházközség nevében kérelmet nyújtottam be, melyben engedélyt kértem a Várkápolna
főoltára darabjainak helyrehozására és a helyrehozás után a pilisvörösvári
r. k. plébániatemplom részére való átvételére. 1957. márc. 12-én dr. Kátay
Béla c. apát, ker. esp. budavári plébános az egyházi hatóságtól kapott korábbi
megbízása alapján engedélyt adott az oltár feltétel nélküli elszállítására
azzal, hogy azt a pilisvörösvári pleb. templomban fogjuk elhelyezni. Márc.
12-én és 13-án Guth István két részletben Pilisvörösvárra szállította. Feldhoffer
György helybeli kőfaragónál tároltuk, aki az alapcsiszolásokat végeztette.
A sérült részeket Miereisz György helybéli szobrász teljesen ingyen kijavította.
Az É. M. Építőkőfejtő Vállalat Bp. által 1 és ½ m3 tardosi (süttői)
márványkövet szállítottunk Holdampf Sándor süttői kőfaragóhoz, aki többek
között új harmadik lépcsőt és a kettétört menzalap helyett új menzalapot készített.
Az oltár felépítését Bicskei Karle István irányítása mellett Vangor György,
Koteczki József és Fetter István végezte gondos hozzáértő alapossággal és
óvatossággal. A súlyos darabok elhelyezésénél Wohl Péter ácsmester, Kimmel
János ács és társaik segítettek. A végső csiszolást és fényezést Lada Éva
végezte. A hiányzó tabernaculumajtó pótlására Mészáros Lajos budapesti ötvösművész
9000 forintért új bronzajtót készített, amennyiben lehetett fényképek alapján
az eredetit alapul véve. Az ajtóba …. köveket helyezett. A tabernaculum feletti,
öntvényből készült, de törött puttó angyalfej helyett Bicskei Karle István
az eredetit pontosan lemásolva fából újat faragott.
Az oltár felállítása a pilisvörösvári plébániatemplomban
Közben a Várkápolna két kupolája beszakadt. A padolat mettlachi lapjai is pusztultak. Dr. Kátay Béla engedélyt adott a megmaradt lapok felszedésére. A Várgondnokság azonban a lapokat nem tekintette egyházi tárgyaknak, csak vételár fejében – 8000 forintért – adott engedélyt 54 m2 mettlachi elszállítására. Ez alapján 1800 forintért felszedettük és Guth István Pilisvörösvárra szállította. Így sikerült elejét venni annak, hogy azokat a tervezett profán célra felhasználják. A lapokkal a szentélyt burkoltattuk. … A szentély oldalfalát alul köröskörül vörösmárvány szegélylappal láttuk el. Az oltár helyrehozásával és felállításával kapcsolatos kiadásunk – nem számítva a társadalmi és ingyen végzett munkákat – 67.891 Ft. volt.
A
munkálatok folyamán igaz örömmel, időt és fáradtságot nem ismerő odaadó lelkülettel
állandóan a plébános segítségére volt Angyalos Mátyás egyh. k. gondnok. A
várva várt szentelési napot nem érhette meg. Előtte 10 nappal váratlanul rosszul
lett, szt. gyónás, szt. áldozás és utolsó kenet után egy órával halálos ágyán
felült, s utolsó szavai ezek voltak: „Isten előtti kötelességemet megtettem”,
majd visszaesett és az Úrhoz költözött.
A felállított
oltár korabeli felvételen
Az oltárszentelést – consecrálást – 1957. nov. 24-én Shvoy Lajos megyéspüspök felhatalmazása alapján dr. Kátay Béla c. apát, budavári plébános végezte. Az oltárt consecrálta „in honorem B. M. V. in caelus Assumptae” a sepulchrumba elhelyezte Szt. Dilectus vt. és Szet. Peregrinus hitvalló ereklyéit.
Dec.
1. Püspök Atyánk Pilisvörösváron áthaladva megtekintette a templom főoltárát,
amelyen 1901-ben a Várkápolnában első szt. miséjét bemutatta.
A régi főoltár a templom oldalában